2013. március 29., péntek

A húsvét és a hímes tojás eredete

A szokások egy része a pogány eredetű „természet”-ünnepekre eredeztethető. Emiatt a tavasz és a természet újjáéledése is összekapcsolódott a húsvéttal, tehát húsvéti népszokások, nem mások, mint a pogány, természetet-köszöntő jelképek egybeolvadása a vallási tartalommal.


A Húsvét neve arra utal, hogy a 40 napon át tartó nagyböjt után, ekkor ehetnek először húst a hívők, "hús vettek magukhoz". A teológiai magyarázat az ünnepre: Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodása. A Húsvét eredetileg, egy több napból álló ünnepsorozat, az állam csupán Húsvétvasárnapot és a Húsvéthétfőt tette piros betűs ünnepé. A hagyományok szerves része az ételeket: kalács, tojás, bárányhús illetve a sonka. Mindegyiknek megvan a saját szimbolikája. A Húsvéthoz több szokás is tartozik, de kettő maradt fenn széles körben : „húsvéti nyuszi” hozta ajándék, (új keletű városi szokás) és a locsolkodás.

Hagyományrendszer talán legfontosabb eleme a hímes tojás. Melynek eredeti a piros színe Krisztus vérét jelképezte. A népművészet dobta fel a szimbólumot, így az évszázadokon át formálódott. A tojás részben klerikális eredetű, vagy az egyház kreált magyarázatot rá: „Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját” Másrészt a tojás a pogány világban a termékenységet is jelképezte, valamint a tavasz eljövetelét: a tyúkok újra tojni kezdenek, ebből eredeztethető a húsvéti csibe eredete.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése